Lelki úton

Hazánkban, de nem csak Magyarországon szokás, hogy időnként felkeresünk olyan helyeket, amelyek búcsújárásra alkalmasak. Persze ismerősen csenghet ez a szó, de vajon tudjuk-e mit is jelent valójában? Ki a zarándok, és mi a teljes búcsú?

A nyár kezdetével egyre több kegyhelyen telik meg a tér, az ország különböző pontjairól érkeznek hívők, idősek és fiatalok egyaránt, a kegyelmek és megtisztulás elnyerésének reményében. Hazánk számos ilyen szent térrel büszkélkedhet, így nagy a választási lehetőség, ha lelki útra indulnánk. A zarándoklás (latinul peregrinatio) nem kirándulás, vagy túra, hiszen aki járja, nem csak fizikai utat tesz meg egy szent helyre, hanem belső utat is Isten, valódi önmaga és mások felé. Elmélkedésekkel, csenddel és imádsággal halad az úton, amely történhet bármilyen eszközzel, hiszen időnk és fizikai korlátaink nem minden esetben végtelenek. A buszos zarándoklat épp olyan nagy értékű az Isten szemében, mint a kerékpárral, vagy a gyalogosan megtett táv, hiszen teljesítője elindul Teremtője felé.

Sok ismert zarándokút létezik, ki ne hallott volna példának okáért az El Camino útról, (magyarul Szent Jakab út) amely a világ harmadik legfőbb keresztény zarándokútja. De a hazai tereptől sem kell eltérni, hiszen a Mária-út M-betűje elvezethet minket népünk Szűzanyához kötődő szent helyeire (kegyhelyek, kápolnák, források) és így csatolja be hazánkat az európai zarándok-vérkeringésbe.

A kegyhelyre érkezve egy különleges kegyelemben részesülhetünk, amely a búcsú. Ez a görög nyelvből származó kifejezés, az Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedését jelenti. „A búcsút a katolikus ember – aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket – az Egyház segítségével nyeri el. A búcsú lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsúkat önmaga számára vagy az elhunytak javára.” (szentkut.hu oldal)

 A 2025-ös évben a Ferenc pápa által meghirdetett jubileumi, vagyis szentévet ünneplünk, melyet a Remény Zarándokai névvel illetnek. Kegyhelyeink különös nyitottsággal várják az érkező zarándokokat és Róma is nagy eseménynek ad otthont. A szentév során nagyon sok egy-két napos zarándoklatra kerül sor Rómában, de kiemelt esemény lesz a szent városban a fiatalok jubileumi találkozója és zarándoklata, (JIT) vagy például az önkéntesség világának, a betegek és az egészség világának, fogyatékkal élők, keleti egyházak, családok, nagyszülők és idősek, sport, püspökök, vigasztalás, missziók jubileuma.

A szentévben Róma négy bazilikájának szent kapuja is nyitva áll, hogy ezeken áthaladva teljes búcsút nyerhessünk. A Szentatya december 29-én a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház; január 1-jén a Santa Maria Maggiore-bazilika, majd január 5-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuját nyitotta meg. Ebbe a sorba illeszkedik még a római Rebibbia női börtön, ahol december 26-án Ferenc pápa rendkívüli módon ugyancsak szent kaput nyitott meg. Ezen kapuk csak a szentévekben állnak nyitva. Hazánkban is találhatóak ilyen kapuk, amelyeken áthaladva, a szentgyónással, szentáldozással és a Szentatya szándékára való imádkozással részesülhetünk a kegyelemben. A búcsú teljesülésének feltétele még egy cselekedet is, de a zarándoklat, vagy a Szent Kapun való áthaladás már ennek számít.

A zarándoklat tehát kegyelmekkel teli kettős vándorlás. Lelkünk és testünk is a megérkezésre vágyik, mint földi utunkon, ahol mindannyian vándorok vagyunk. Merjünk élni ezzel a kegyelemmel és akár a nyári hónapokban felüdíteni lelkünket az Élő Vizek Forrásánál, Jézus Krisztusnál.

írta: Orosziné Geri Klára