Gyalogos zarándoklat a Hivatásőrző Ház szervezésében

Csodálatos reggelre ébredtünk augusztus 12-én hétfőn, hogy elzarándokoljunk uticélunk állomására Márianosztrára. Negyed nyolckor indultunk Leányvárról kisbusszal. Rövid imádsággal kezdtünk, hogy Istenünk minden baj nélkül segítsen bennünket hazatérni is. Szobig beszélgetéssel jó hangulatban telt az idő.

Szobon a Római Katolikus templom bejáratánál kezdtük gyalogos utunkat, felajánló imával az édesapákért. 7 km-es út állt előttünk, de a Szűz Anya segítségével kellemes szellő segítette az amúgy igen meleg napunkat. Körülbelül egyharmadánál jártunk az utunknak, amikor megfordulva rácsodálkozhattunk a Pilis csodálatos hegyvonulataira. Az Esztergomi bazilika felújított vörösréz kupoláit a tűző napsütésben nem lehetett nem észrevenni. Ahogy közeledtünk uticélunkhoz, egyre csendesebb lett a társaság. Végre megláttuk a bazilika tornyát, és az azt körülvevő börtön falait. A bejáratnál, először a börtön bejáratát pillantottuk meg. Nem messze tőle emléktábla jelöli, hogy az ötvenes évek elején több paptestvér társaságában itt raboskodott Mindszenty József hercegprímás bíboros. Innen vitték később Budapestre.

Beléptünk a templomba, ami kívül belül felújított állapotban várja a zarándokokat egész éven át. Első pillanattól kezdve megfogott bennünket az áhítatos CSEND. Igazgató úr felhívta András atyát, aki a ház főnöke, és egyben a község plébánosa is. Egy kis türelmet kért, míg elbocsátja Lengyel vendégeit. Elénekeltük az Angyaloknak királynéja kezdetű népéneket három versszakkal, majd elimádkoztuk az Örvendetes rózsafűzért, a végén pedig a Boldog Asszony anyánk kezdetű éneket. Megjött az atya és bemutatta a templomot.

Tudni kell, hogy a Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította. A pilisben élő remeték közé költözött a „hármas barlang” mellé. Egy éjszaka, imádságos virrasztás közben, sok apró lángocskát pillantott meg az erdő sűrűjében, amint egymás felé közeledve egyetlen lobogó lánggá egyesültek közvetlenül Özséb atya keresztjénél. Úgy vélte a látomás alapján, hogy a pilisi szentéletű remetéket szerzetesrenddé kell szervezni. Buzgólkodása halála után 38 évvel érett be, a Szentszék 1308-ban elismerte remete szent Pál rendjét, a pálosokat. A templom kétstílusú, gótikus és barokk. Ahogy a történelmi viharok éppen megengedték a további építkezést. A kegyképet Laszkary Ciprián pálos szerzetes másolta a czestochhowai csodatévő madonnáról 1711-ben. Tanúsítvány bizonyítja, hogy az eredetivel még a színösszeállítás is tökéletesen megegyezik. A kegyképet 2011-ben restaurálták és megáldották.

Ezután az atya kérte, hogy menjünk be a szentélybe, térdeljünk le, és imádkozzunk. Közben bement a sekrestyébe és bekapcsolt egy halk meditációs zenét, vonósok előadásában. Ezalatt kijött, és egyenként személyes áldásban részesített bennünket.

Visszaültünk a padokba, majd kérte, hogy még öt percet maradjunk csendben a helyünkön.                                                          

Csodálatos érzés fogott el bennünket, ahogy így utólag kérdeztem zarándok társaimat. Megadtuk a léleknek a békét és a táplálékot, most az igazgató úr meghívására, a testnek is lehetőséget adtunk a feltöltődésre. Egy kedves rokona meghívására, egy kávéra, üdítőre, és pogácsára voltunk hivatalosak. Nagyon jól esett a szíveslátás a kötetlen beszélgetéssel együtt. Ezúton is köszönjük. Csendesen hazafelé indultunk már a kis busszal, ami időközben feljött értünk Nosztrára. Ebédre pontosan vissza is értünk, én pedig meginterjúvoltam társaimat, mondják el érzéseiket a zarándoklattal kapcsolatban:

Pál Engem elsősorban az érintett meg, hogy most először életemben egy pálos szerzetes imádkozott értem. Ima előtt felhívta a figyelmemet a CSEND-re. Ezt meg is éreztem és át is éltem.

Zalán Az áldás után úgy éreztem magam, mint az apostolok a Tábor hegyén Urunk Színeváltozásának ünnepén. Uram jó nekünk itt lenni mondták az apostolok. A CSEND-ben még órákat tudtam volna a meditációs zene mellett eltölteni. Valami megfogott abból a misztériumból, ami számomra az Istent jelenti.

Zsigmond A ház vezetőjének kezdeményezésére, és részvételével, teljesítettük a 7 km-es zarándokutat Szob községből Márianosztrára. Az itt eltöltött két hét alatt, számomra az egyik legmeghatározóbb élménye volt. Gyalog a pilis hegyei között, egyenként, de együtt is beszélgetve, vidáman, olykor mélyrehatóan bensőségesen beszélgetve mindenképp maradandó élményt nyújtott nekem. Ugyan így a pálos rendi szerzetes atya által elmondottak, és az áldás, amit tőle kaptam egy életre szóló mély benyomást tett rám.

Mihály Az erdő árnyas fái közt zarándokolva érkeztünk a barátságos faluba. Hatalmas barokk bazilika előtt az alapító Nagy Lajos király szobra áll. Nagy benyomást tett rám kavargó látomásként, a főoltár jelenete szentekkel, Szűz Anyával. Ilyen benyomást tett rám az oltár előtt imádkozva András atya személyes áldása, s éreztem, hogy átjár az áldással együtt a Szentlélek. 

Hála és köszönet a jó Istennek, hogy egészségben tölthettük el ezt a napot, és szerencsésen hazaértünk. Köszönöm társaimnak, hogy elmondták érzéseiket, köszönet a szervezőknek, hogy akik ezen a zarándokúton részt vehettünk lelkileg feltöltődve térhettünk vissza otthonainkba.