Egy délután Szent István nyomában

Augusztus 20. nemzeti ünnepünk, melyre lázasan készültünk mi, a ház lakói, hiszen többen még soha nem voltunk ezen az ünnepségen. Lehetőségünk nyílt ugyanis eljutni Budapestre a Szent István napi Szent Misére, és az azt követő Szent Jobb körmenetre.

Délután a fél háromkor induló vonatra szálltunk, ahol találkoztunk az Esztergom Budapesti Egyházmegye Caritas csoport tagjaival, s közösen sétáltunk be a Nyugati pályaudvarról a Szent István Bazilikához. Itt kaptuk meg a belépő jegyeket, és a biztonsági kapun keresztül foglalhattuk el a kijelölt helyeinket. Elég erősen sütött a nap, bár egy szellő frissítette a levegőt. Magunk között sokat beszélgettünk a várakozás ideje alatt, hiszen még volt másfél óránk a kezdésig.

Elkezdődött a ráhangolódás a Szent misére. Hallhattuk a Szent Jobb évszázadokon átnyúló viharos történetét egészen napjainkig. Megérezhettük Isten gondviselő erejét, nem csak az ereklyével kapcsolatban, hanem Nemzetünk sorsának alakulásával kapcsolatban is. A bazilika előtti téren érezni lehetett a történelem örök valóságát, és a Szűz Anya oltalmát, hogy ezer év után sem veszi le védőpalástját nemzetünkről. Ez a valóság érződött mindenkiben, akik csak gyűltünk, és egyre többen gyűltünk a téren.

Majd elkezdődött a Szent Mise, amit az időjárás rosszra fordulásának lehetősége miatt, a bazilikában mutattak be. Ebben az esztendőben is Dr. Erdő Péter bíboros úr végezte a Szent mise áldozatot. Idén az Aurel Perca bukaresti érsek-metropolita a Román püspöki konferencia elnöke volt a meghívott vendég. Beszédében többek között köszöntötte az egybegyűlteket, és a Magyar nemzetet:

„ Megtiszteltetésnek érzem, hogy részt vehetek Szent István király ünnepén, aki a magyar nemzet apostola és igehirdetője volt. Külön köszönetet mondok Erdő Péter bíboros úrnak, Magyarország prímásának, hogy meghívására itt lehetek ezen a minden magyar számára kedves ünnepen.”

Beszélt Szent István munkásságáról, bölcs politikájáról, templomok építési terveiről, az akkori világvége várásáról, majd leszögezte:

„ Nem könnyű ma kereszténynek lenni egy olyan világban, amely nyilvánvalóan elutasítja a keresztény értékeket, amely egyre inkább bezárkózik önzésbe és a relativizmusba, amely az eutanáziát és az abortuszt támogatja, amely semmissé teszi a nemzeti kultúrák értékeit és gazdaságát. Nem könnyű egy olyan világban élni, ahol a házasság és a család alapvető értékei veszélyben vannak. Az egyik veszély ezen területen a genderideológiából ered, amely tagadja a férfi és a nő közötti különbséget és természetes kölcsönös kiegészítést, s amely egy nemi különbségek nélküli társadalmat állít elénk, és elbagatellizálja a család antropológiai szerepét.”

Érsek úr valójában azt fogalmazta, meg hogy az ember halálra ítéli saját magát. Nem kell, világvégére várni, az emberiség önmagát pusztítja el, ha ebbe az irányba halad tovább. A legfontosabb üzenet a magyar népen keresztül a világ számára, amit mondott egy mondatban:

„ A kereszténység legyen a nemzetek életének forrása!”

Mivel a Szent mise a bazilikában volt így az áldás, előbb az oltár előtt a Szent jobbal történt, majd a templom ajtóban a téren lévő híveket is megáldotta bíboros úr a szent jobbal. Sajnos a hirdetés is lehangolt egy kicsit bennünket, mert az időjárási viszonyokra való tekintettel a körmenetet nem tartották meg. Ettől függetlenül nagy élmény volt ennyi embert látni nemzeti ünnepünkön, és lelkileg is felemelő érzés volt, ha csak a kivetítőn keresztül is, de részt venni és bekapcsolódni a Liturgiába.

Ezek után sajnos véget ért az ünnepi zarándoklatunk, és visszaindultunk a Nyugati pályaudvar felé. Hála Istennek félóránkként járnak a vonatok Esztergomba, így a következő vonattal, amit elértünk, hazaindultunk. Nem a szokásos hagyományos ünnep volt, de mivel először voltunk egy néhányan, így is gazdag élményekkel, lélekben megerősödve, szilárd nemzeti öntudattal tértünk haza. Majd megállapítottuk, hogy jó nekünk itt élni. Végül megkérdeztem társaimat hogyan érezték magukat ezen a napon? Milyen lelki élményekkel gazdagodtak?

Ádám

Most voltam ezen az ünnepen először, és a tér hangulata, az ünnepség varázsa, a díszőrség fegyelmezettsége fogott meg. Ennyi ember együtt imádkozása pedig azt a lelki élményt nyújtotta, hogy Magyarország még nem adta fel kereszténységét.

Sándor

Már az oda út is jó hangulatban telt. Esztergomi karitászos barátainkkal való találkozás után már a teljes csapat együtt tudott a szerencsére eső mentes szent misén részt venni. Ugyanakkor, ezen okból a szent jobb körmenetet életemben először a helyszínen vártam, de sajnos az idén ez a szervezők elővigyázatossága miatt elmaradt. Ennek ellenére feltöltődve érkeztem vissza várva a következő élményekre

Miklós

Számomra az ünnepek mindig a találkozás fényével párosulnak. Isten kegyelméből, én már másodszor voltam jelen, a Szent István napi eseményeken. Igen felemelő és lelki élményekben gazdag Szentmisén vehettem részt. Öröm volt rég látott ismerőseimmel találkozni, s egyben a mise keretén belül testközelből szemlélhettem a Szent jobb ereklye bazilikán belüli körül hordozását. Emlékezetes esemény volt ez számomra, amiért hálát adok a jó Istennek.

Igazán kedves és élményekben gazdag augusztus 20-át ünnepelhettünk meg, s sokunkban megfogalmazódott az az igény, hogy nem utoljára vettünk részt életünkben ezen az ünnepen. Köszönjük a Teremtőnek és a szervezőknek, hogy lehetővé tették számunkra ezt a zarándoklatot.